A felnőtt emberben a Ca 1,5% arányban fordul elő, így abszolút mennyisége a testmagasságtól, illetve a testömegtől függően férfiakban 950-1300g, nőkben 770-920 g között mozog. Ennek 99% a csontokban és a fogakban, maradék 1%-a pedig a sejtközi folyadékokban, a vérben és lágy szövetekben. A kalciumra szükség van a véralvadáshoz, az idegsejtek jelzéseinek közvetítéséhez, és az izmok összehúzódásához. A legismertebb szerepe talán a csontritkulás megelőzésében van.
A kalciumot - más makro és mikroelemekkel együtt - az étkezéssel kell magunkhoz vennünk, mert az emberi szervezet nem képes az előállítására. A legtöbb kalcium a tejben és a tejtermékekben van, további forrásai még a szardínia, lazac, zöld levelű zöldségek, és a tofu.
A kalcium fő forrásai a tejtermékek, de a magyar lakosság kifejezetten keveset fogyaszt ezekből.
Magyarországon az emberek nagy része kalciumszegényen táplálkozik, ezzel elősegítve a csontritkulásra, magas vérnyomásra, bélrendszeri problémákra való hajlamukat. Az OÉTI felmérései során megállapította, hogy a 15 évesek között a lányok 70, a fiúk 47%-a, a felnőtteknél pedig a nők 80, a férfiak 70%-a nem éri el a szükséges napi kalcium fogyasztási mennyiséget. A kalciumban szegény táplálkozás következtében a csontokba kevesebb kalcium épül be, ami nem azonnal, hanem évek múlva, a csontritkulás kifejlődésében éreztetheti majd hatását.
A kalciumszükséglet életkoronként változó, legmagasabb csecsemőkorban, és várandós illetve szoptató nőknél.
Életünk során a kalcium-anyagcsere mértéke is igen eltérő, lényeges, hogy 35 éves korig beépül a kalcium a csontokba, míg ezt a kort meghaladva már a kalcium-kiépülés a jellemző. Vagyis meglehetősen fontos addig gondoskodni a kalcium beviteléről, amíg azt szervezetünk képes raktározni, hogy utána legyen miből gazdálkodnia a hátra lévő években.
